, Panama és Kolumbia trópusi esőerdeiben honos, folyók és tavak közelében gyakori.
 
 
Kis termetű levelibéka, 7 centiméter hosszúra nő. Hátoldali része zöld, hasa fehér. Az oldala kék vagy lila, függőleges fehér csíkokkal, lábujjai narancssárgák. Mind a hímeknek mind a nőstényeknek kidülledő narancsos-vöröses szemei vannak, a házimacskához hasonló, összeszűkülő pupillákkal.
Az oldalakon és a végtagokon lévő élénk jegyek a ragadozók elriasztására szolgálnak. A legtöbb állat ami az fajra vadászik (néhány denevérfaj, kígyók és madarak) gyakran a látására hagyatkozik. Mikor a béka megmozdul, hogy elkerülje a támadóját az élénk színezet felvillan és megtéveszti azzal, hogy egy szellemkép marad azon a helyen, ahol eredetileg a béka volt. Ez összezavarja a támadót, és időt enged a békának arra, hogy elmeneküljön. Ezek a villanó színek azzal is becsapják a támadókat, hogy mérgezőnek hiszik a békát
 
Életmódja 
Húsevők, éjszaka vadásznak lepkékre, tücskökre, bogarakra, legyekre, sőt (ha nincs más zsákmány) néha kisebb békákra is.
A pirosszemű levelibékák nem mérgezőek, és a rejtőzködésre hagyatkoznak az önvédelemben. Napközben mozdulatlanok maradnak, kék oldalukat a hátsó lábaikkal takarják, élénk színű lábaikat a hasuk alá rejtik, vörös szemeiket pedig becsukják. Emiatt szinte teljesen zöldnek látszanak, és jól elrejti őket a lombozat. Sötétedés után kezdenek vadászni.
 
Szaporodása 
Petékkel szaporodik, szaporodási időszaka októbertől márciusig tart. Az amplexus (a párosodás alatti átölelés) általában az első pár napon történik, és egy hétig is folytatódhat a tényleges peterakás előtt. Miután kiválasztotta a megfelelő helyet (egy víz fölé lógó levél), a nőstény 75–100 zselészerű petét rak, melyet a hím megtermékenyít. Néhány nap elteltével a peték megrepednek, és az ebihalak a vízbe kerülnek, hogy békává fejlődjenek. A kis békák ezután kimennek a szárazföldre és felmennek a fákra, hogy ott töltsék életük hátralévő részét.
 
Nyúl:
 
Életmódja Jellegzetes menekülő állat, amit a hosszú fül, nagy szem, kifinomult szaglóérzék és hosszú lábak is jeleznek. Veszély közeledtekor meglapul egy gödörben, fülét hátraengedi. Alkonyatkor, miközben legel, feltűnően lassan mozog, és laposan a földhöz simul. Magányosan él. Csak a szaporodási időben látható párosával vagy kisebb csoportokban. Rendszerint ragaszkodik megszokott területéhez. Jelöléssel kimutatták azonban, hogy kisebb-nagyobb vándorutakat is megtesz. 1928-ban tömeges vonulását figyelték meg Ukrajnában, amit nyilvánvalóan a szokatlanul nagy hóesés váltott ki. A legtöbb állat a vándorlás során elpusztult.
Minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti. Tavasszal a fiatal vetésben tartózkodik és ezt eszi. Később lóherét és a lucernát keresi fel, aratás után a kukorica-, burgonya- és répaföldekre vonul, majd később a fiatal őszi vetéseket és káposztáskerteket látogatja. Télen, ha nagy a hó, behúzódik a kertek és a szérűk környékére és ilyenkor a gyümölcsösökben, faiskolákban, csemetekertekben rágásával hatalmas károkat tehet. Különösen a fehér akác fiatal csemetéit rágja előszeretettel.
Szaporodása A párzási időszakukat bagzásnak hívják, általában március-áprilisra esik. A nőstény évente 2-3-szor ellik, az első alomnál egyet-kettőt, a másodiknál azonban már 2-5 kölyköt, az egyéves vagy az öreg példányok inkább kevesebbet. Az utódok a szabadban születnek, és nem egy föld alatti üregben, mint az üregi nyúlnál. Eltérnek abban is, hogy már röviddel születésük után látnak, és el is tudnak futni. Rejtekhelyükön lapulnak - még nincs szaguk -, és várják anyjukat, hogy jöjjön szoptatni. Bundájuk védi őket a kihűléstől, bár a nedvességre nagyon érzékenyek. De nemcsak e tekintetben különböznek az üregi nyúltól, hanem udvarlási szokásaikban is: a mezei nyulak tavasszal meghatározott helyeken gyülekeznek. A hímek itt fel-alá kergetik a nőstényeket. Ahol sok van belőlük, 4-8 nyulat is láthatunk, amint vad hajszában száguldoznak egymás után, keresztül a szántóföldön. Az egymást üldöző nyulak se látnak, se hallanak, és így tavasszal gyakran esnek a közlekedés áldozatául.
Vadgazdálkodási és vadászati jelentősége [szerkesztés]
A mezei nyúl Magyarország legfontosabb szőrmés apróvadja. Társas vadászatokon (nyúlhajtások) vadászható. A vadgazdálkodás számára szintén fontos az élő nyulak befogása, melyeket főleg Olaszországba exportálnak. Évente mintegy 80-100 ezer nyulat lőnek, illetve 30-45 ezer élő nyulat értékesítenek.
Húsa ízletes, de jellegzetes vadas ízét nem mind-
enki kedveli. Szőrméje nem túl értékes, de értékesíthető.
 
 
 
 
 
 
 
 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - sokallategyutt.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat